A burgonya betakarítása és tárolása

[dropcaps]A téli tárolásra szánt burgonyát csak teljesen beérett állapotban érdemes betakarítani. Ezt úgy lehet megállapítani, hogy a növénynek a szára és a levélzete már teljesen leszáradt (vigyázat, mert ez bizonyos vírusos és gombás fertőzéseknek a tünete is lehet!), a szár a talajból könnyen kihúzható, a gumók is könnyen leválnak, és a héjuk erős nyomásra sem hámlik le. Az éretlen gumók sérülékenyebbek, érzékenyebbek a fizikai behatásokra, könnyebben fonnyadnak, és gyorsabban fertőződnek. Emiatt nehezebben és nagyobb veszteséggel tárolhatók. A tárolásra szánt burgonya betakarításának ideje fajtától függően augusztus közepétől október közepéig tart. Fontos szempont az időpont meghatározásához, hogy a burgonyát a természetes beérés, illetve a héj beparásodása után 2–3 héten belül be kell takarítani.[/dropcaps]

A nagyüzemi termesztésben ezt ma már gépekkel végzik, a háztáji kertekben azonban általában kézi munkával, kapával vagy ásóval szedik fel a termést. Ha sikerült az állományt gyommentesen tartani, akkor a gumók felszedése is jóval könnyebb lesz, kevesebb lesz a sérült, félbevágott gumó. Itt is érvényes a szabály, hogy a tárolásra kerülő termésbe ne kerüljön sérült, beteg vagy egyéb eltérést mutató gumó, mert a tárolás során ezek a legfőbb gócai a különböző rothadási folyamatoknak. Ha a burgonyát, nedves, nyirkos talajról takarítottuk be, a betárolás előtt hűvös, árnyékos helyen hagyjuk a gumókat megszáradni.
A megfelelő tárolás egyik legfontosabb feltétele, hogy a felszedett gumókat – akár halomban, akár zsákban szeretnénk tárolni – előbb 15–20 napig száraz, sötét szellős helyen tartjuk, itt szárítjuk le. Ez alatt az időszak alatt a burgonyában levő felesleges víz eltávozik, a felületére kicsapódó pára leszárad, az ép héj megvastagszik, a kisebb sérülések, sebek begyógyulnak. Ezt követően rakjuk a végleges téli tároló helyre a gumókat.
Az étkezési burgonya tárolására azok a pincék, vermek tárolók a legalkalmasabbak, ahol a tárolási időszak alatt fény nem éri a gumókat,, fagymentesek, tartani lehet bennük a 6–8oC-os hőmérsékletet és a 90% körüli relatív páratartalmat. Ilyen helyeken a gumók hosszú ideig eltarthatók, nem zöldülnek, nem csíráznak ki, és itt a legalacsonyabb az apadási veszteség is. Az ültetésre szánt vetőburgonyát ettől alacsonyabb hőmérsékleten, 3–4oC-on kell tárolni.
A gumók eltarthatósága fontos fajtatulajdonság, a hosszabb nyugalmi idejű fajták akár magasabb hőmérsékleten is tárolhatók nagyobb veszteségek és túl korai csírázás veszélye nélkül. A rövid tenyészidejű fajtáknak azonban általában rövid a nyugalmi idejük is. Ezért nehezebben, vagy egyáltalán nem tárolhatók a következő év tavaszáig hűtés és kémiai csírázásgátlás nélkül.
Némely fajtánál ritkábban, némelyeknél azonban – főleg a stressz-érzékeny fajtáknál – gyakran előfordul, hogy a gumók már a betakarítás előtt a talajban csírázásnak indulnak, vagy közvetlenül a betakarítás után beindul náluk ez a folyamat.
Az ilyen gumók tárolásra alkalmatlanok, ha betároljuk őket, még minimális hőmérsékleten is tovább csírázhatnak, felhasználhatósági értékük pedig rohamosan csökken. Ilyen esetekben valamit javíthatunk a helyzeten, ha a csírázásnak indult gumókról az 1-2 cm-es csírákat lecsípjük. Ezt azonban a tárolt állományban csak legfeljebb kétszer ajánlott megtenni. Ezzel ugyanis jelentősen csökken a gumók felhasználhatósági értéke. Különösen fontos ez a vetőburgonyánál, ahol a lecsírázás egyáltalán nem ajánlott, ezzel ugyanis a gumók sokat veszítenek életerejükből. A vetőburgonyánál törekedni kell az idő előtti csírázás megelőzésére, ezért tartsuk minél hűvösebben a tárolót, válasszunk hosszabb nyugalmi idejű fajtákat.