Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Több országban is azt vizsgálták a kutatók, megtalálhatóak-e a borokban a szőlő kezelésére használt növényvédőszer-maradványok. A vizsgálatok eredményeként sajnos több különböző ilyen szert is kimutattak, ami közvetlen egészségügyi veszélyt ugyan nem jelent, az ún. koktélhatás miatt azonban ezek a káros hatások összeadódhatnak. Még mielőtt bárki megijedne, ki lehet jelenteni, hogy a minősített hazai borok továbbra is bátran fogyaszthatók, azonban ezzel a kérdéssel foglalkozni kell. A borászoknak, szőlészeknek pedig érdemes odafigyelniük arra, hogy a szőlők kezelésekor milyen szereket, milyen kombinációban és milyen mértékben használnak. Erre irányul az európai uniós támogatások követelményrendszere is, amely az integrált termelést kívánja segíteni.
Számos tanulmány kimutatta, hogy a növényvédő szerek használata nagy veszélyt jelent a környezetre, és így az emberi egészségre is. Az Amerikai Nemzeti Kutatási Tanács (US National Research Council) 1993-ban azt írta, hogy a növényvédő szerek különleges vegyi anyagok. Arra hozták létre őket, hogy pusztítsanak, vagy más módon ártsanak az élő szervezeteknek, „Talán az egyetlen olyan mérgező vegyi anyagok, amelyeket szándékosan alkalmaznak a környezetünkben”. Tömérdek gondot okoznak, s a szintetikus növényvédőszerek fél évszázados intenzív használatának az eredménye sokkoló. A peszticidek káros hatással vannak az emberi egészségre: rák alakulhat ki, károsítja a génállományt, az ideg- és hormonális rendszert. A peszticidek beszennyezik az esőt, havat és ködöt, egyúttal megsemmisíti a sztratoszférikus ózont is. De a legfontosabb az, hogy nem csak azokra az élő szervezetekre ártalmasak, amelyek ellen kifejlesztették őket. Kárt okoznak a komplex biológiai kölcsönhatásokban, melyek összekapcsolják a növényeket, állatokat és az embereket. Szlovákiában Kakalíková asszony évek óta foglalkozik a szermaradványok kimutatásával a borokból. Magyarországon is ezt a fontos, ám mégis kevéssé kutatott területet vizsgált meg egy fiatal kutató, aki szintén arra volt kíváncsi, hogy a borokban milyen növényvédő szerek fordulhatnak elő. A permetezéskor használt hatóanyagok egy része nem bomlik le, és a borban is kimutatható marad. Vadasi Tamás, szakértő két magyar borvidékről származó, országos borversenyeken is szereplő borokat vizsgált meg. A minták jól reprezentálták az adott borvidék sajátosságait, típusukat tekintve volt köztük rozé, fehér, vörös. A mérések a növényvédő szerek azon komponenseire terjedtek ki, amelyeket jellemzően alkalmaznak az adott területen. A vizsgálatok folyadékkromatográf és tömegspektrométer műszerkapcsolattal (LC-MS/MS) zajlottak, az úgynevezett QuEChERS-módszerrel (Quick Easy Cheap Effective Rugged and Safe). Az eredmények kiértékelése során a minták 95%-a volt pozitív valamilyen hatóanyagra, amelyek közül némelyek – így például a boszkalid vagy a fenhexamid – gyakorisága 70 százalékosnál is nagyobb volt. A minták egyike sem tartalmazott olyan mértékben szermaradványt, amely meghaladta volna a borszőlőre vonatkozó európai uniós határértéket. Hozzá kell tenni, hogy a bor esetében nem határoztak meg a növényvédő szerekre vonatkozó konkrét határértékeket.
A szermaradványok mennyiségét természetesen sok egyéb tényező is befolyásolta, mint például a héjon áztatás ideje, az utolsó permetezés és a szüret között eltelt idő vagy az időjárás. A szennyezettség részben abból is adódhatott, hogy a szőlészek gyakran nem feltétlenül voltak tisztában az adott növényvédőszer hatékonyságával és hatóanyag-tartalmával. Akadt olyan minta is, amelyben öt hatóanyagot lehetett kimutatni, ezekből négy a penész elleni szerként szolgált. Valószínűsíthető, hogy ebben az esetben az illető szőlész túlbiztosította magát.
Miért jelenthet veszélyt a borban lévő növényvédő szer, hogyha a határérték alatt van? Leginkább az úgynevezett koktélhatás miatt. A növényvédő szereket a forgalombahozatal előtt külön-külön alaposan bevizsgálják, így elegendő információ áll rendelkezésre ahhoz, hogy meg lehessen ítélni, az adott koncentrációban milyen hatással van az élő szervezetekre. Gyakran előfordul azonban, hogy az egyes, csekély mennyiségben jelen lévő komponensek egyenként nem okoznak komolyabb gondot, de az azonos toxikus hatásúak összeadódnak, és így már károsak lehetnek. A másik gond hogy a szerek ily módon gyorsan rezisztenciát váltanak ki, és nincs lehetőség új hatóanyag használatára, mivel nincs ilyen.
Mi lehetne a megoldás? A kutatás egyik fontos hozadéka, hogy nem csak a szőlő, hanem a bor növényvédőszer-tartalmát is érdemes rendszeresen megvizsgáltatni szüretkor, ugyanis az fontos információkat hordoz a borász számára. Fontos tisztázni, hogy a permetszerek szükségesek-e, hiszen ezek hiánya rendkívül kiszolgáltatottá tenné a mezőgazdaságot a kártevőknek, az időjárásnak. A XX. század második felében azonban sok esetben durván, meggondolatlanul permeteztek, ami környezetkárosodáshoz vezetett. Amikor az ételek egyre több mesterséges anyagot tartalmaznak, akár adalékanyag, akár szennyezőanyag formájában, kiemelt fontosságú lenne, hogy élelmiszereink – köztük a bor is – csak azokat a szintetikus anyagokat tartalmazzák, amelyekre előállításuk során feltétlenül szükség van.
Az elmúlt években, évtizedekben érzékelhető egy új tendencia, amelynek az a lényege, hogy kevesebb permetszert használnak a gazdák (IP), de azt hatékonyabban, jobban fókuszálva teszik. A vegyszeres technológia kiegészítője, esetleg kiváltója is lehet a bio termelésben is engedélyezett anyagok alkalmazása. Hiszen ezek a szerek bátran felveszik a versenyt a vegyszerek hatékonyságával. Kürt (Strekov), Modra és környéke, illetve a szlovák és magyar Tokajban már komoly eredményeket értek el olyan bioszőlő-termesztéssel, ahol narancsolajat Vital K25-t, (Vitisant), Aquavitrint, Alginuret vagy Trifendert használnak permetező szerként, amelyek ugyanolyan hatékonysággal elbírnak a lisztharmattal, peronoszpórával vagy a rothadással , mint a hagyományos vegyszerek.
Tamašek Zoltán
